A hazai Völgyzugoly

Idén másodszor járok Diósgyőr-Lillafüreden a feleségemmel, és tán meglepően hangzik, ennek a helynek több köze van az #írói minőséghez, mint gondolnánk. Egy keskeny, erdő szegte völgyet kell elképzelni, melyben a Szinva nevű patak szalad keresztül. 
A két apró település, Alsóhámor és Felsőhámor otthonos hangulatot, a csobogó víz hangja pedig megnyugtató biztonságot kölcsönöz. Hogy miért gondolom azt, hogy köze van mindennek az íráshoz? Nos, ha nem léteznének ilyen nagyszerű adaptációi a Gyűrűk urának, azt hiszem, így akarnám elképzelni Rivendellt, azaz Völgyzugolyt, Elrond úr varázslatos otthonát. 

Érdemes megnézni a The Hobbit 1977-es rajzfilmváltozatát, mely az említett helyet egyfajta bajor hangulatú, jódlitól hangos patakvidékként jeleníti meg.
Lillafüred annyira kedves és #misztikus, hogy az embernek még egy ott töltött hétvége után is az az érzése támad, hogy bőven várnak rá még felfedezésre váró titkok, bármilyen közhelyesen is hangozzék. 

Mivel rendszerint egy kis nézni- vagy hallgatni valóval szoktam lezárni egy-egy hosszabb posztot, ezt most sem szándékozom másképp tenni. 


Hallgassátok meg a rajzfilm hamisíthatatlan filmzenéjét, melynek címe találóan “In the Valley, Ha! Ha!”